[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

studium, ii, kn. [studeo]

1) buzgó utánjárás, fáradozás, igyekezet, buzgalom, szorgalom, kedv, vágy, tartós kivánság s több efféle, s. veri inveniendi; studium in (ad) aliquid conferre, in re aliqua ponere, szorgalmat fordítni valamire, utána járni; navare alicui studium, valaki iránt élénk érdekeltséget tanusítni; incendi (ardere) studio venandi (meg quod attinet ad venandum) vadászkedvtől ég, lángol; s. quaestus, nyervágy; militia mihi est in studio, van kedvem katonáskodni, katonáskodásra adom magamat; studio facere aliquid, kedvből vagy buzgalommal.

2) tartós hajlandóság valaki v. valami irányában: A) valakihez való ragaszkodás, érdekeltség, jó indulat, előszeretet s több efféle: s. alicius; retinere studia hominum, az emberek érdekeltségét, jó indulatát megtartani. Innen küln. valamely párthoz való ragaszkodás stb.: s. partium, részrehajlás, még magára s. ugyanazon jelentéssel (oratio nihil habuit studii, sine ira et s.); in studia diducere, pártokra szakasztani. B) valamivel való buzgó és szüntelen foglalatoskodás, valaminek üzése: s. juris, scribendi. Küln. a) s. literarum (doctrinae) v. csak magára s., tudományos foglalkozás, tanulmányozás: exercere illa ss.; b) sint haec in aliis ss., a tudomány más ágaiban; c) kedvencz foglalatosság, kedvencz vágy: ss. principum Boeotiorum; inservire studiis alicuius, -hoz szabni magát, beleadni, -találni magát; s. Verris, kedvencz mulatsága, «passziója». C) névk. a) (újk.) t. studia, irodalmi művek; ||b) a tanulmány helye, a hol valaki tanul.