[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

assertor, oris, hn. [2. assero]

1) a ki valamiről azt állítja, hogy az övé, valamihez jogot tart, puellae.

2) a ki a törvényszék előtt, oly egyénnek, ki a maga ügyét nem folytathatja (egy rabszolgának, fiatal leánynak stb.) szabadosságát bizonyítja. Innen

3) átv. ért. (költ. és újk.) szabadító, védő, oltalmazó.