stringo, nxi, ictum, 3.

1) (költ.) feszesen meghúz, összeszorít, -köt, -húz: vitta a. crines, vincula ss. pedes; vulnus strictum frigore, a hidegtől összezsugorodott. Innen A) átv. ért. beszédről, összevon, rövidre fog, rem. B) -hoz, -hez köt, s. aliquem ad carnarium. ||C) féken tart, -on, -en uralkodik. D) küln. *a) kovácsol, ferri duritiem, Catull. 66, 50, a hol mások: fingere; ||b) se str. = se adstringit, megsürüdik, megalszik.

2) szeg, súrol, érint, könnyedén -hoz, -hez ér, alis s. undas (a viz szinét), hasta s. corpus, könnyen megsebesít, s. vestigia rostro, érint. Innen átv. ért. A) s. animum, benyomást tesz a kedélyre, megindítja a szivet. B) fájdalmasan érint, sért, aliquem. ||C) lehord, összeszid, korhol:

3) lefejt, lehúz, lenyír, levág, frondes, bacas; s. ripam, (folyóról) mossaa partot. Innen átv. ért. s. bellum, kezdi a háborut, iambum («a gúnyvers fegyverét»).

4) kihúz, kivon, ránt, gladium.