1. striga, ae, nn. [stringo]
1) gsz. rend (levágott gabona v. fű).
2) a táborban: sátorsor, négyszögü tér, a melyen sorban állanak a sátrak és a melynek hossza 120 (a via decumana irányában), szélessége 60 láb (a via principalis irányában).
3) a földmérőknél egy oly négyszögü terület, a melynek hossza északról délre irányul és két akkora mint a szélessége (ha ellenben hossza keletről nyugatra irányul scamnum a neve).