[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

assentor, álszenv. 1. [assentior]

valakivel mindenütt és mindenben egyértelmüleg nyilatkozik, valakit mindenben helyesel, véleményében mindig osztozik, beléegyezik, és igy hizelg (vesd ö. assentior, blandior, adulor), alicui, hominibus omnia, mindenben.