stativus, mn. [sto]

1) álló, helyt álló, praesidium s., ki állított őrcsapat = statio; küln. castra ss. v. csak ss., állandó tábor, a hol a sereg huzamos ideig szállásol; innen fn. stativa, orum, kn. a) (érts: castra) álló tábor, hadállomás. b) utas szállása, a hol pihenés végett huzamosan tartózkodik.

2) = status, megállapított, meghatározott, állandóan kitűzött, feriae.