||stationarius, mn. [statio]
1) helyt álló, nem mozduló, sidera.
2) állomáshoz tartozó: a) milites stationarii, bizonyos hadállomásokra v. helyőrségekbe állandóan elhelyezett, állomásozó katonák, küln. a határszéli állomásokon; ugyanezek fn. stationarii, orum, hn. b) fn. stationarii, orum, hn. a) a postamesterek. b) valamely helyen állomásozó, székelő pénzügyi hatóság.