statarius, mn. [sto]

||1) állva történő, prandium, a melyet hirtelen és fennállva esznek meg (nem vesznek annyi időt, hogy leüljenek hozzá).

2) álló, helyt álló, szilárdul álló: miles s. = ordines servans, ellentét velites. Innen a) comoedia (fabula) s., egy neme a vígjátéknak a melyben az egész cselekvény csendesen és indulatosság nélkül foly le. Innen fn. statarius, ii, hn. u. n. jellemszerepekben fellépő színész. b) orator s., csendes, szenvedélytelen.