stabilis, e, mn. kf. és ff. [sto]

1) a min szilárdul meg lehet állani, szilárd, locus s. ad insistendum.

2) erősen, szilárdul álló, szilárd, domus, gradus.

3) átv. ért. szilárd, állhatatos, biztos, tartós, állandó, megváltozhatatlan, animus, amicus, sententia, possessio; s. domus, sedes, állandó lakás; így: stabile est, rá következő tárgyesetes hat. móddal áll, bizonyos, meg van állapítva, el van határozva; és fn. stabilia, ium, kn. állandó, megingathatatlan dolgok.