sponsio, onis, nn. [spondeo]

1) ünnepélyes igérés, fogadás, voti.

2) ünnepélyes kölcsönös kötelezés törvényszek előtt peres dologban, törvényes fogadás. Az egésznek valóságos fogadás formája volt, a mennyiben mindkét fél kötelezte magát, hogy ha a perkérdést illető állítása nem: mutatkoznék igaznak, a másik félnek egy bizonyos pénzösszeget kifizet (melyet előlegesen kezesség mellett a törvényszéknél le is tett). Tehát a felperesről mondták: sponsionem facere, sponsione provocare, lacessere (fogadásra kihíni) rendesen e kötszókkal si vagy nisi, minthogy a felperes vállalta magára annak bebizonyítását, hogy valami úgy van v. nincs úgy: pl. Cajum sponsione lacessivit ni Cajus diceret etc. Cajust törvénybe idézte, és felvállalta annak bebizonyítását, hogy C. azt mondta stb., kötelezvén magát egy bizonyos pénzösszeg lefizetésére, ha nem tudná bebizonyítni, hogy C. azt mondta. Továbbá így kérdezett (stipulabatur) a felperes: spondesne (mille numos vagy más hasonló módon kijelölve azt az összeget, a melyben történt a fogadás) si v. ni etc., azaz, igéred-e (hogy ezt az összeget megfizeted) ha v. ha nem (úgy van a dolog a melyet te tagadsz v. állítasz)? a mire az alperes ezt felelte: spondeo si v. nisi. Ezután az alperes a maga részéről visszakérdezett (restipulabatur): spondesne si v. ni, mire a felperes ismét azt felelte: spondeo si v. ni. Igy pl. ha a panasz stb. tárgya csalás volt, és a felperes azt állította volt, hogy Cajus nem becsületes ember; akkor így kérdezett a felperes: spondesne ni bonus vir es? erre azt felelte az alperes: spondeo, de ismét visszakérdezett; spondesne si vir bonus sum? Ezután megindult a per s mindegyik fél előadta dolgát és védokait (sponsione v. pignore certare, contendere, se defendere) a nyertesről (a ki pénzét visszakapta) azt mondták sponsione v. sponsionem vincere (a pert megnyerni), a vesztesről condemnari sponsionis (a pert elveszteni). Innen névk. az ily fogadásban feltett v. kikötött pénzösszeg; és átv. ért. átalán fogadás valamibe; sponsione provocare, felszólítni valakit fogadásra; sponsionem facere, fogadni.

3) államokról és népekről, ünnepélyes szerződés (túszok és kezesek állítása mellett, de nem oly kötelező mint a fetialis-ok közbenjárásával és vallásos szertartással kötött frigy, foedus): facere sponsionem v. sponsione se obstringere; pax facta est per s.

4) kezesség, kezeskedés, jótállás, pro aliquo.