spolium, ii, kn.

1) (költ.) valamely állat lehúzott v. elvetett bőre, leonis.

2) zsákmány, melyet erőszakkal vesz el az ember valakitől, a kié volt v. a ki viselte, innen küln. a megölt ellenségről lehúzott fegyverzet (vesd ö. praeda, manubiae, exuviae): ss. classium, a hajóorrok (rostra), még ss. navalia; cruenta ss. detrahere ruhát, fegyvert; ss. opima, a megölt ellenséges vezér fegyverzete.