species, ei, nn. [specio]

1) (ritkán) cs. nézés, tekintés, pillantás, látás: convertere sp. aliquo; prima sp., első látásra.

2) szenv. a mit látnak, látvány, tünemény: nova sp. visa est. Innen A) alvás közben v. álomban megjelenő látvány, álomkép, sp. nocturna. B) a mit az ember lelki szemmel lát, gondolat, fogalom, eszme, képzelet: hanc ideam nos recte speciem vocare possumus; sp. eloquentiae, viri boni, eszménykép.

3) alak, kinézés, külső, (anyagilag, ellentétben a belső lényeggel; vesd ö. forma és figura): aliquis humana specie; nihil est specie ornatius, semmi se csinosabb külsőleg; speciem latronis inducere; speciem ridentis praebere, úgy nézni ki, mint ha nevetne az ember. Innen A) küln. szép alak, szépség, szép és fenséges külső: speciem legationi addere, a követséget diszíteni, speciem triumpho praebere, a diadalt szépíteni; bos mira sp., insignis specie; sp. quaedam in dicendo, bizonyos méltóság; quae sunt in sp. posita (szónokról) a mi a külső (anyagi) adományokon alapszik. B) a külső ellentétben a valósággal, külszín, látszat; sp. auspiciorum (ellentét: veritas); speciem hosti fecit, elhitette az ellenséggel; fallax equitum sp., oly emberek, kik másokat avval csaltak meg, hogy lovasoknak néztek ki. Küln. specie, in v. per (ritkán ad) speciem, még (ritkán) sub specie, színleg, látszólag, és saj. esettel színe, ürügye alatt: specie blandus; per sp. auxilii, captivorum redimendorum, az alatt az ürügy alatt, hogy a foglyok kiváltása felett akar alkudozni. C) (költ.) kép, képmás, Jovis.

4) faj (a nem alosztálya); genus continet plures partes specie differentes. Innen (újk.) eset, haec sp. incidit. ||

5) egy önálló «darab» valamiből, argenti, pénzdarab, vestis, ruhadarab; innen t. species: a) áruk. b) küln. fűszerek, anyagszerek, anyagszeráruk.