spatium, ii, kn.

1) helyről, tér, hely, távolság, tágasság: sp. non erat agitandi equos, nem volt elég hely, hogy stb.; sp. castrorum; dimidium sp. itineris, fele útja, sp. viae, hossza, sp. hostis, nagyság, in spatium, hosszában, egyenest, fugere, és így aures in sp. trahere, hosszura nyujt. Küln. A) köz, távolság, trabes paribus spatiis intermissae; ab tanto sp., oly messziről. B) futópálya, versenypálya, hol versenyt szekereznek v. futnak; küln. szűkebb értelemben a pálya egész hossza egyszer véve, azaz a pálya egyszer megkerülve, egy kerülő. Innen átv. ért. pálya, életpálya, életmód, foglalatosság, elvek, eljárás s több efféle: mos majorum deflexit de sp., Hortensium in sp. consecuti sumus; sp. defensionis. C) séta, úgy összerüen sétatér, sétahely, sp. Academiae, spatia silvestria, mint elvontan sétálás, séta, duobus spatiis factis, miután kétszer jártunk volt meg egy bizonyos távolságot; extremis spatiis, a séta vége felé.

2) időről időköz, küln. haladék, v. idő, alkalom valamire: sp. temporis praeteriti; sp. annuum, triginta dierum; sp. habere ad dicendum, beszélni, sp. dare apparandis nuptiis, hogy mindent elrendezzenek a menyegzőre, sex dies spatii, hat napi haladék; hoc interim spatio, ezen időközben, éppen így tam longo sp.; quum erit spatium, ha lesz időm.

3) a versmértanban, a versbeli időmérték: trochaeus est eodem sp. quo choreus.