spatior, álszenv. 1. [spatium]
k. sétál, járkál, (jelöli a szabad és akadálytalan mozgást, csupa mulatságból, vesd ö. ambio, ambulo), sp. in xysto. Innen átv. ért. elterjed, -széled, Nilus sp. per Aegyptum; (költ.) alae spatiantes, kiterjesztett szárnyak.