2. spargo, rsi, rsum, 3. [speirw]

1) szór, elszór, hint, föcskend: s. nuces, s. numos populo; s. aquam, cruorem; s. aliquem in fluctus, valaki szétszaggatott tagjait a vízbe hányja. Innen A) küln. vet, s. semina, szórva vet, átv. ért. res gestas in memoriam sempiternam sparsi, mintegy elvetettem, hogy örök emlékezetességet arassak belőle. B) kiterjeszt: arbor s. ramos; sol s. radios, mindenfelé bocsát. C) elszélesztve eloszt, animos in corpora, s. exercitum, messze elszélesztve elhelyez. D) (költ.) «szór», lő, dob, röpít, tela; Geryon sparsus, földre terített; ||önállóan is, sagittarius cum funditore spargunt fortissime, lődöznek, hajigálnak. E) szétszór, szétűz, széllyel kerget, szétugraszt, aper sp. canes; így sokszor felbomlott, szétszóródott hadseregről, sp. se in fugam, vad futásnak ered, szétfut; innen jelentősben: a) időt hasztalanul eltölt, elprédál. b) vagyont elfecsérel, «szórja a pénzt». c) szétszórva, széthányva ismerhetetlenné tesz, vestigia fugae. d) elkülönít, elválaszt, elszakaszt, magnum ab Argis Alcidem; corpora, szétszaggat. F) hirről, beszédről s több efféléről a) elterjeszt, kiszór: s voces in vulgum; egysz. (Tac.) spargitur, elterjed a hir. b) sparge (költ. sparge subinde), imitt-amott (a beszédbe) szúrj belé.

2) (többnyire költ.) behint, beföcskend: s. humum foliis; s. tellurem lacrimis, penetralia cruore; átv. ért. Aurora s. terras lumine, és literae humanitatis sale sparsae. Innen különböző szinü foltok mintegy ráhintésével tarkít, tarkái, alas coloribus, velamenta maculis; duo capreoli, sparsis etiamnunc pellibus albo, fehér pettyes.