sopio, 4.

1) öntudatlanná tesz, elkábít: saxo ita impactus est ut sopiretur; sopiri vulnere, elájulni.

2) elaltat, s. aliquem vino et epulis. Innen jelentősben (költ.) örök álomba ringat, örökre elaltat, megöl.

3) élettelen tárgyról, megnyugtat, lecsillapít, megcsendesít, mare, ventum; ignis sopitus, hamu alatt nyugvó.