somnus, i, hn.

1) álom, alvás (átalános és prosai kifejezés, mig sopor válogatottabb szó); somnum capere, alunni; somno se dare, alunni lefeküdni; e s. excitare (költ. somno excutere) aliquem, valakit álmából felkölteni; somnum non vidi, még nem is aludtam; in somnis, ritkábban per somnum v. somno, alvás közben, álomban.

2) átv. ért. A) restség, lomhaság, tétlenség, deditus ventri ac somno. B) a halál, s. longus. C) éj. D) (újk. költ.) a tenger csendje. ||E) névk. álom, alvás közben látott kép.