solea, ae, nn.

1) talp, bocskor, talpsaru, egy lábbeli neme mely csak a talpot födte, és szijakkal v. madzagokkal volt a lábra kötve; férfiak és nők viselték, de csak otthon; ha asztalhoz mentek ezt a bocskort letették, és fölkelésnél rabszolgától előkérték; innen: poscere ss. lakomától elmenni készülni. Innen A) s. ferrea, valami vas lábbeli lovak v. más állatok számára, patkó. B) ss. ligneae, fabékó.

2) egy hal, hatbibircsós félszegúszó, talphal, Pleuronectes Solea L.

3) gsz. egy szerszám az olajsajtoláshoz.

4) az állatok talpa.