sodalis, e, mn.
1) (költ. ritkán) társas, pajtásos: turba s., barátok csapatja.
2) fn. hn. és nn. pajtás, játszótárs, bajtárs társas mulatságokban, gyakorlatoknál stb. (vesd ö. socius): s. meus, s. alicui, valakié; átv. ért. tárgyakról, melyek együtt szoktak járni, Eurus s. hiemis. Küln. A) ebédlőtárs, czimbora. B) czinkostárs, törvénytelen társulat tagja C) ss egy papi testület tagjainak közös elnevezése. D) házi barát, a ki a házi asszony udvarlója, de nem titkon, hanem tisztességes barátságos viszonyban a férj tudtával és beleegyezésével.