[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

simplus, mn. [ugyanazon törzsből, mint simplex ; aplous ]

||1) egyszeres, egyszerü, mors.

2) a remekiróknál fn. A) simplum, i, kn. valaminek egyszerese, az egyszeres, az illető tárgy csak egyszer véve: solvere s., az összeget egyszeresen (nem kétszeresen) megfizetni. B) simpla, ae, nn. az egyszeres vásárösszeg (ellent. dupla).