1. severus, mn. kf. és ff.

1) komoly (ki nem szokott tréfálni, vesd ö. serius), sanyaru, szigoru, komor, vultus, homo; s. in filium; judex s. in judicando; s. sententia; s. genus dicendi, komoly, melybe semminemü tréfa sincs szőve.

2) (költ.) hatósabb értelemben, A) rettenetes, kegyetlen, vad, kemény, necessitas, mare, amnis Cocyti. B) életmódra nézve józan, szigoru, edzett: adimam cantare severis; agricola s. C) vinum s., fanyar.

3) severa, orum kn. t. komoly dolgok.