sestertius, ii, hn. [semistertius]

(sajátlag mn. odaértve e szót: numus, melyet sokszor hozzá is tesznek, néha épen sest. helyett is használnak)

1) egy kis ezüstpénz, értéke 21/2 (későbben 4) as, körülbelül 10―9 kr.: duo, trecenti etc. sestertii; duo millia sestertiorum v. gyakrabban sestertium. E rövidített saj. eset gyakori használatából a szó további használata hihetőleg így fejlődött ki: A) több ezernek kifejezésére egészen a millióig szokásban volt ez az alak: sestertia, orum, kn. t. (e. nem), és így mondtak: duo, septem, trecenta stb. sestertia (e helyett: duo, septem, trecenta millia sestertiorum) = 2000, 7000, 300000 sestertius. B) egy millió v. még nagyobb szám jelölésére sajátlag az ih. szn. e szókkal: centena stb. millia kellene hogy álljon, úgy hogy pl. egy millió helyett így kellene mondani: decies centena millia sestertium (honnan néha a két utolsó szót ki is hagyják). Azonban e szókat: centena millia rendesen kihagyták és a szót sestertium» e kapcsolatban (ih. szn.-vel) e. kn. kf. gyanánt a második hajlításmód szerint ejtegették: így: accepi vicies sestertium, két millió sestertiust; emi fundum sestertio undecies, 1100000 sestertiuson; summa sestertii millies, száz milliónyi összeg.

2) átv. ért. csekélység v. kis pénzösszeg, numo sestertio potom áron; ellenben || amplo sestertio, sok pénzen.

3) a császári korban egy réz pénz, a melynek értéke 4 as, és mint váltópénz a denár negyed-, az aureus századrésze volt, és mint ilyen mintegy 11 krajczárt ért

4) gsz. harmadfél lábnyi mérték. Sestiacus, l. Sestus.