serus, mn. (ritkán ff. és kf. )

késő, későn történő v. érkező, hosszasan halogatott, és innen igen késő, elkésett: s. gratulatio; nox s., késő éjjeli idő, sero die, későn nappal, (újk.) még serum diei, noctis, késő nappali v. éjjeli idő; (költ.) s. spes, későn teljesedő, ss. anni, agg kor, s. arbor, vén, ss. ignes máglya, melyen a hullákat elégették, s. bellum, hosszas. Néha (költ.) fn. melléklettel, s. querelis, ki panaszaival későn jő; o seri studiorum, kik oly későn fogtok a tanuláshoz! serus aliquid facere, ki valamit későn tesz.