sequor, quutus (cutus ), álszenv. 3. követ, t. i.

1) követ, valaki v. valami után jár v. megy, kisér, aliquem, vallem; funus procedit, sequimur; secuti sunt cum omnibus copiis. Innen A) időben v. sorban követ, utána következik: anno sequente; hunc annum pax s. Gyakran beszédben következik, sorra kerül: sequitur illa divisio; sequitur ut doceam etc.; sequitur videre de eo quod etc. Innen (újk.) fn. sequentia, orum, kn. az, a mi következik, későbben kerül sorra. B) következtetés utján kisül, következik: (egysz.) sequitur, következik, causas esse immutabiles, rendesen azonban «ut» jő utána (sequitur ut haec falsa sint). C) birtokról, örökségről stb., részére jut, reászáll, valakinél megmarad: res s. victorem, possessio s. heredem, urbes captae ss. Aetolos; éppen így poena s. eum, éri. D) mint utmutatót, irányadót, tekintélyt követ: s. naturam ducem, sectam alicuius; s. aliquem vagy auctoritatem, consilium alicuius. E) önkényt követ v. következik, magától jő, könnyen valamivel jár v. megy; ramus s. könnyen letörik, telum s. baj, fáradság nélkül kihuzzák laus est pulcherrima quum sequitur, non arcessitur; verba non invita sequentur rem provisam.

2) ellenségesen követ, üldöz, kerget, hostes.

3) valamely hely felé megy, vonul, felkeres, Italiam. Innen átv. ért. valami után törekszik, igyekszik, jár, valamit szemmel tart: s. alicuius amicitiam, tranquillitatem vitae, gratiam Caesaris.