sensus, us, hn. [sentio]

1) érzékileg A) érzés, doloris. B) érző tehetség, érzék: s. videndi v. oculorum, látérzék; tactus corporis est s.; s. audiendi v. aurium, hallérzék.

2) szellemileg, A) érzés, érzelem, s. humanitatis, s. amoris v. amandi, szerelem. B) öntudat: carere s., öntudatlannak lenni, si quis est s. in morte, ha van a halál után még önérzet. C) érzület, gondolkozásmód, hangulat, vélemény, nézet s több efféle: civium s. erga nos; orator pertractat ss. mentesque; mihi placet s. ejus de republica; s. communis, átalános emberi érzés, az a mód, a mellyel az emberek átalán valamit tekintenek és megitélnek. D) (költ. és újk.) ész, értelem: eripere alicui omnes ss.; s. communis, ép emberi ész (vesd ö. C.).

3) (költ. és újk.) A) értemény, gondolat, jelentése egy szónak s több efféle: notare voces et ss. verbis; verba duos ss. significantia. B) mondat, körmondat, ss. ordine collocati; ss. communes = loci communes, l. locus.