seminarius, mn. [semen]

1) (ősk.) maghoz való, pilum, magtörő.

2) fn. A) seminaria, ae, nn. magárusnő, magkereskedőnő, ft. B) seminarium, ii, kn. [semen] növény- v. faiskola. Innen átv. ért. jelöli azt a miből valami lesz és alakul, principium ac s. reipublicae; küln. az a honnan valami mintegy ujonczozza magát; s. Catilinarum, gazemberek, a kikből Catilinák (olyanok mint a milyen C.) válnak; Hispania s. exercitus hostilis; s. scelerum, bűnök kútfeje (a bacchus ünnepekről).