semel, ih. egyszer,

1) mint sajátlagos ih. szn. egyszer, egyetlen egyszer: non s. sed bis; s. et vicies v. vicies s., huszonegyszer; non plus quam s.; non s. major, nem még egyszer akkora; s. atque iterum kétszer, azonban még átalán többször, egyszer-másszor. Küln. sorozatban először, legelőbb, előbb: bis idem fecit, s. Romae, iterum Athenis.

2) jelentősben, A) egyszer mindenkorra, nem többször mint egyszer, egyszerre: quum facile exorari, Caesar, tum s. exorari soles; illis a te s. ignotum esse oportuit; interim quod pluribus collegit adversarius, satis est s. proponere, egy szóval, röviden; humum s. ore momordit, örökre. B) átalán, úgy mint primum azt jelöli, hogy valamely cselekvény v. esemény másnak az előzménye, a mikor ezekkel fordítják, előbb, egyszer, de úgy, hogy e szókon nincs hangnyomaték, ilyenkor rendesen ezekkel ut, quum, si, ubi stb. van kapcsolatban: vox s. emissa nescit reverti; quod s. dixi haud mutabo; ubi erit accubitum s., ne exsurgatis; s. quoniam venerat, minthogy már egyszer eljött volt; ut s., a mint; részesülővel is, incitato s. militi impetum addere.