sella, ae, nn. [e helyett sedula, ebből sedes ]

szék (vesd ö. sedes, sedile). Küln. A) a melyen a főbb tisztviselők ültek, ha hivatalos dolgaikat igazították, a curulisi szék, s. curulis, B) a melyen a mesterember ül, dolgozó szék. C) hordoztató szék, s. gestatoria, melyet a későbbi időben a lectica helyett használtak. D) a tanító ülése, tanszék. E) trón, királyi szék. F) árnyékszék sella pertusa. G) szekérbeli ülés. ||H) nyereg lovas számára.