sedeo, sedi, sessum, 2. k.

ül, in solio, in equo, ante fores, ad gubernaculum; s. carpento. Gyakran birákról és hivatalbeli személyekről, ha hivatalos dolgaikat igazítva helyeiken ülnek, ülést tart, törvényt lát: s. in rostris, pro tribunali; vos iidem in eum sedetis judices; más jelenlevőkről is pl. az advocatus-okról. Innen A) valamely helyen mulat, időz, tartózkodik; igen gyakran a semmitevés és szenvedőség mellékfogalmával: s. domi, in villa sua; sedit qui timuit, a ki félt, otthon ült; imperator s. ante moenia, tétlenül hevert; közm. compressis manibus sedere, összedugott kézzel ülni; még a várakozás fogalmával is: Romanus sedendo vincit, kitartással; így gyakran seregről, mely egy várost bezárva tart. Továbbá: glans s., jól megfekszi a parittyát; nebula s. campo, borítja; pallor s. ore, örökké sápadt. B) hajító dárdáról s több efféléről beszúródva megáll, telum s. scuto, így még plaga s., a vágás valósággal talált (olyanról a ki addig futással kikerülte volt a sebesülést). C) fennakad, megreked, nem tud tovább menni, s. in vado. D) átalában mindenről, a mi a maga helyét illően betölti, pl. ruháról és hasonlóról: jól illik, jól áll, talál, toga s. humero; így esca s., jól lement a gyomorba, jól esett. E) átv. ért. sedet mihi, szilárdul el vagyok határozva, sedet animo, be van vésve. F) leülepedik, lesülyed, leszáll: montes ss., gravia ss.; libra nec surgit nec sedet. G) növényről: a földön elterül, nem nő magasra. H) indulatról: csillapodik, szűnik. I) (költ.) kéjhölgyről: in quaestu sedet, űzi ocsmány mesterségét. K) árnyékszéken ül.