securus, mn. kf. [secura]

1) aggálytalan, gondtalan, félelmetlen, a ki magát bátorságban gondolja és semmi veszedelemtől se fél (vesd ö. tutus): hostes ss. proelium. ineunt; s. sum de illa re, néha (költ. és újk.) saj. esettel, futuri, a jövendő iránt. Innen A) (költ.) valamivel nem gondoló, valamit nem tekintő, amorum alicuius, famae; s. cadat an stet fabula, ha vajjon a színdarab stb. B) (költ. és újk.) élettelen tárgyról, vidám, gondtalan, alkalmatlanság nélkül való, quies, convivium.

2) (újk.) gondtalan, hanyag.

3) (ritkán) tutus, bátorságos, biztos, locus.