secretus, mn. kf. [r. secerno ]

elkülönített, elválasztott.

1) helyiségről félreeső, magányos, külön, locus; vastum ubique silentium, ss. colles, magányos, az ellenségtől elhagyott; studia ss., a magányban folytatott. Innen fn. -tum, i, kn. magány, magányosság, longum, abditum; petere secretum négy szem közt valakivel: beszélni akarni, azonban még magányba menni; in secreto, magára, másoktól külön.

2) (az emberek tudomásától elkülönített) titkos, rejtett, libido. Innen gyakran fn. -tum, i, kn. titok: ss. deae rejtélyek; habere ss. cum aliquo, valakivel titkosan összejődögélni, és küln. t. secreta: a) titkos mesterség, boszorkányság, bűbájosság. b) titkos iratok, levelek.

3) (újk.) szokatlan, különös, ritka, lingua, elavult kifejezések.

4) (Lucr.) valamit nélkülöző, valamitől megfosztott, re aliqua vagy rei alicuius.