secessus, us, hn. [secedo]

1) (újk.) = secessio.

2) magányosság, magány, részint a) elvontan, magára v. egyedül való létel, s. scribentis, részint b) összerüen félreeső és magányos hely, pl. falun. c) küln. elbuvó hely, -rejtek. ||d) árnyékszék, és innen székelés, vagy «félre menés».