scurra, ae, hn.

1) (színk.) uracs, piperkőcz, kövezetkoptató.

2) tréfálkodó, bohócz (rendesen valami alrendü polgár) a ki abban járt, hogy ebédközben a házi gazdát es vendégeit vastag hizelgéssel és rosz élczekkel mulattassa, és így mint tányérnyaló ő is férkőzzék a gazdagok és előkelők asztalához, a mellett pedig maga igen megvetett szerepet vitt; közm. de scurra multo facilius dives quam paterfamilias fieri potest, tekergő élődi meggazdagodhatik, de becsületes családapa bajosan lesz belőle.

3) testőr, testőrkatona.