†scopulus, i, hn. [= skopelos]
1) kiálló hely, a honnan messze lehet látni, szikla, kőszál, küln. a tengerparton v. tengerben levő szirt (vesd ö. saxum).
2) átv. ért. jelöl valami veszedelmest és vészhozót, s. libidinis, incidere in hos ss. vitae; átv. ért. (költ.) ad s. ire, elpusztulni.