scio, 4.

1) tud, (szellemileg, vesd ö. possum) aliquid; scio id ita esse, quis hoc fecrit; sc. de re aliqua, van tudomása valamiről, tud róla; scio omnia ex illo, tőle, éppen így scies ex illo, megtudod attól, nemo ex me scibit (színk. e helyett sciet); scito eum mortuum esse, tudd meg, hogy stb.; haud scio an talán, l. an.

2) ért, ismer, -ban, -ben jártas, artem aliquam, literas; sc. Latine, ért Latinul, éppen így sc. fidibus, tud cziterázni; sc. uti regibus, tud előkelőkkel bánni, társalogni.

*3) (kétes) = scisco, 2. Liv. 26, 33, és még Paul. Dig. 46, 3, 98 a végén.

*4) nőről: scire virum suum «elfogadni, magához bocsátni» (kerülő szóval) Treb. Poll. triginta tyr. 30.

5) megtud, átlát, észre vesz, valamire rá jő, scivi extemplo rem de compecto geri.