†sceptrum, i, kn. [= skhptron]
pálcza, küln. a pálcza mint valami méltóság jelképe, királyi pálcza, innen jelöli az uralkodást, királyi méltóságot s több effélét: (költ.) pelli sceptris, a királyságtól megfosztatni, reponere aliquem in sceptra, az uralkodásba visszahelyezni.