1. scena, ae, nn. [= skhnh]

színpad, színhely: in scenam prodire, a színpadra fellépni, in scena esse, színésznek lenni; scenam tenere uralkodni, igen hires szinésznek lenni; in scenam deferre fabulam, egy darabot a színpadra hozni. Innen átv. ért. A) a nagy világ, a közösügyekkel való foglalkozás színhelye, nyilvánosság, közönség, átalán a mikor olyas valamiről van szó, a mi az egész világ színe előtt történik: scenae servire, a nyilvánosságra kilépni; afferre aliquid in scenam, valamit köztudomásra juttatni; ad sc. pompamque, feltünés és hatás kedviért (szónokról). B) külső forma, küln. csalárd külszín: sc. totius rei haec est. C) (költ.) silvis sc. coruscis, erdőkkel (mint oldalfalakkal) befoglalt vigályzat, szabad hely erdőben.