scelestus, mn. kf. is ff. [scelus]
1) bűnös, vétkes, gaz, istentelen (küln. gondolkozásban, Ciceró nem mondta személyről; vesd ö. sceleratus), facinus, res, nuptiae, sermo; me scelestum qui non circumspexi (Pl.) fene ostoba voltam hogy nem stb.
2) (Pl.) boldogtalan, szerencsétlen, annus
3) hamis, ravasz.