saucius, mn.

1) sebesült, küln. háboruban megsérült, megsebesült és ezáltal többé harczolni nem tudó (vesd ö. vulneratus), saucius gravi vulnere. Innen fn. saucii, orum, hn. a sebesültek.

2) átv. ért. A) malus saucius vento, megrongált, glacies saucia sole, megolvadt. B) saucius mero részeg. C) elerőtlenült, erőtlen, beteg. D) (költ.) szellemileg megsértett, megbántott, aggódó, küln. olyan valakiről a kit a szerelem nyilai megsebeztek szerelmes: saucius aliqua v. ab igne (azaz amore) alicujus, leányba szerelmes.