[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

sarmenticius, mn. [sarmentum]

ágból, rőzséből való, cinis. Egyh. a keresztényeket így hítták: sarmenticii és semaxii (semiaxii), mivel a mint Tert. apol. 50 mondja: ad stipitem dimidii axis revincti sarmentorum ambitu exurimur.