sanus, mn. kf. és ff.

1) a testről ép, egészséges (az egészséget ugy tekintve, mint testi jólétet, vesd ö. validus; de azonkivül vesd ö. saluber): s. homo, corpus; átv. ért. respublica s., ép állapotban levő, navis s., sértetlen; vox s., hibátlan; s. ab vitiis, minden hibától ment (költ.); vulnera redierunt ad sanum, meg- v. begyógyultak.

2) a lélekről, eszes, értelmes, okos, homo, mens; (Pl.) sanus mentis, ép eszű; mens sana, ép ész, higgadtság, józan ész, vix sauae mentis es, nem igen vagy eszeden, éppen így satin sanus (es), helyén van eszed, eszeden vagy? male s. bolond, dühös szenvedélytől elragadtatott, dühös, Dido, és poetae male ss., lelkesült (az istenségtől, ihletett s így magával nem biró, magán kivül levő); homines ss. józan gondolkozásu (ellentét: insani, dühösek, hevesek); szónokról józan, higgadt.