||salutatorius, mn. [salutator]

1) üdvözlő, köszöntő, küln. udvarló, cubicula, elfogadó szobák, a melyekben a tisztelgő udvarlókat fogadták és kihallgatták; éppen így fn.: ||salutatorium, ii, kn. elfogadó szoba.

||2) nyelvt. casus salut = vocativus.