sal, alis, hn. (ősk. és újk. néha kn. ) [als]

1) só, néha t. is. Innen (költ.) sós viz, tenger, s. Tyrrhenum.

2) átv. ért. A) élcz, ész, okosság, ildomosság és küln. élczes beszéd és tréfa, szeszély, kedély, humor, finom és élczes tréfa vagy gúny: lepos et s., humanitas et s.; s. niger, csipős és rosz indulatu gúny. B) izlés, csinosság, finomság: tectum habet plus salis quam sumptus; nihil salis in corpore.

3) sószem alaku folt a drágakőben v. jegeczben.

4) t. sales, sós iz.