rusticitas, atis, nn. [rusticus]

(újk.)

1) falusi együgyüség, egyszerüség.

2) roszaló értelemben, ügyetlenség, otrombaság, parasztos és fonák magaviselet (l. rusticus 2.): r. est contraria urbanitati; r. verborum.

||3) falusi, mezei foglalatosság, mezőgazdaság és innen névk. falusi nép, földmivelők.