Rumina, ae, nn. [ruma = szóptató emlő]

a szoptató anyák és dajkák védistensége a rómaiaknál. Innen Ruminalis, e, mn. csak e kapcsolatban ficus v. arbor R., a fügefa, mely alatt a monda szerint a nőstény farkas szoptatta Romulust és Remust és hol későbben a pásztor őket megtalálta. Ovidius szerint régen Romula ficus» lett volna a neve, és ő aztán úgy nevezi: Rumina ficus.