rotundus, mn. [rota]

1) kerek, gömbölyű, minek kör vagy (sajátlanul) gömb alakja van, tehát köralaku, gömbalaku, golyóforma (l. teres): r. clum, mundus, stellarum ambitus.

2) átv. ért. kerekített, helyesen alakított és egyforma; (költ.) homo r., tökélyes (minthogy a régiek a kerek alakot tartották legtökélyesebbnek, l. rotundo). Küln. irályról, kifejezésről, a folyó, kerekített és kisimított jelölésére, melyben semmi erőltetett, botrányos v. összefüggés nélküli sincsen: r. scriptor, oratio.