robur, oris, kn.

1) tölgyfa (l. quercus): navis ex. r. facta; (költ.) quercus annoso r., vén tölgyfa. Innen A) (költ.) minden keményfa: így a vad olajfa fája. B) (költ.) quercus: delphines pulsant agitata robora. C) tölgyfából készült tárgy: így dzsida, pad, Hercules buzogánya stb. Küln. úgy nevezték legmélyebb és legborzasztóbb részét a Servius Tulliustól Rómában épített börtönnek (hihetőleg mivel hajdan falai erős tölgyfa deszkákkal voltak bevonva).

2) átv. ért. A) erő, szilárdság, úgy anyagi (r. ferri; satis roboris habere, elég izmosnak lenni), mint szellemi (r. animi, virtutis; r. oratorium, szónoki hatály). B) valamely tárgy legerősebb, legszilárdabb része, «ereje», «veleje», gyakran r. exercitus, derék had; kitünő férfiakat is úgy neveztek: rr. populi. Innen még támpont, szilárd talap, r. ac sedes belli. C) (ósdiasan: robus) a legkeményebb, legsulyosabb faja a buzának, a «lelke».

||3) dermesztő görcs, mint a lovak betegsége.