2. risus, us, hn. [rideo]
nevetés: movere r., nevetést okozni, nevetségesnek lenni, captare, okozni igyekezni; risum dare, praebere, nevetségessé tenni magát; esse alicui risui, valakinek nevetség tárgya lenni, deus iis risus erat, nevetés tárgya volt. Személyesítve: Risus, mint istenség a thessaliaiaknál.