1. ricinus, i, hn.

1) gsz. nagyocska élődi állatt v. tetű, küln. juhokon és kutyákon, de szarvasmarhán is, tán kullancs. Közm. in alio peduclum vides, in te ricinum non vides, más szemében meglátod a szálkát, a magadéban a gerendát nem látod.

2) növény, csudafa, ricinus communis L.

3) éretlen és még ki nem fejlett fái eper.