[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

†rhetoricus, mn. [= rhtorikos]

1) szónoklat tanítójához illő, szónoki; ars rh. és innen csak magára rhetorica l. e szót.

2) ékesszólási, szónoklati: doctor rh = rhetor; libri rr., szónaklattanról szóló (ugyanazon jelentésben mint fn. is, ci, orum, hn. t. és ca, orum, kn. t.).